Hrenko technikai webkörkép 1. rész

Eddig kevés konkrét információ állt rendelkezésre a magyarországi webes kultúráról, a webhelyek technológiai fejlettségéről, valamint az általuk nyújtott felhasználói élményről. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy széleskörű, országos kutatásba fogunk. Fejlesztettünk egy speciális szoftvert, ami lehetővé tette, hogy megvizsgáljunk minden magyar (azaz .hu végződésű) weboldalt az interneten, a legérdekesebb eredményeket pedig cikksorozatban osztjuk meg veletek.

A kutatás háttere

Módszertan

Először is létre kellett hoznunk egy URL címlistát, ami a lehető legtöbb működő weboldalt tartalmazza. Ezt egy saját fejlesztésű adatbányász szoftverrel oldottuk meg, és egy lekérdezés eredménye alapján dőlt el, hogy az adott webhely aktív vagy sem. Összesen több mint 250 000 .hu végű webhely került be a vizsgálatba, a gyakorlatban azonban tízezres nagyságrendben fordult elő, hogy az oldalakon nincsen releváns tartalom, csak a domain van bejegyezve, így természetesen adattisztításra volt szükség. Mivel a tartalmak elemzése nem volt a projekt része, az egyszerűség kedvéért ehhez a főoldalak letöltött mérete számított: az 1 KByte-nál kisebb oldalak, illetve a méret alapján felismerhető tárhelyszolgáltatói sablonok kizárásra kerültek. A kiértékelés során az így megmaradt 189.743 magyar webhely adatai kerültek a kutatásba. A szoftverben az oldalak elemzéséért felelős két legfontosabb modul az open source Wappalyzer és a Lighthouse voltak, a megvizsgálható összes paraméterből végül több mint 30 olyat választottunk ki, melyekkel a webhelyek általunk legfontosabbnak vélt jellemzői határozhatók meg.

Benchmark

Ahhoz, hogy az eredmények nemzetközi összehasonlításban is értékelhetőek legyenek, a vizsgálatot megismételtük egy EU-s országokbeli domain listára is, ahonnan az adattisztítás után 93.792 oldal adatai kerültek bele az elemzésbe. A mintában egy-egy tagország az ott regisztrált összes domain számának megfelelő súllyal szerepel.

Eredmények I. Tartalomkezelő rendszerek

Beigazolódott, hogy melyik a legnépszerűbb tartalomkezelő

Itthon és az EU-ban is magabiztos piacvezetőnek mondható a WordPress, hiszen Magyarországon 69%, a világon pedig 80% feletti az aránya a CMS-ek között a Wappalyzer adatai szerint. Az összes webhelyet tekintve az EU-ban minden harmadik site ezzel a motorral készül, nálunk ez az arány 27%. A dobogóra még a Joomla és a Drupal került fel. A WordPress népszerűségét magyarázza, hogy egy díjtalanul használható tartalomkezelőről van szó, ahol rengeteg sablon és plugin érhető el ingyenesen, vagy néhány tízdolláros áron. Ugyanakkor legalább ilyen fontos szempont az is, hogy a platform nagyon felhasználóbarát, és a kezeléséhez nem feltétlenül szükségesek mélyreható fejlesztői ismeretek.

Kevésbé elterjedtek itthon az egyedi fejlesztésű weboldalak

A vizsgálatban azokat vettük egyedi fejlesztésű oldalnak, amelyek használtak valamilyen webes keretrendszert (például Laravel, CodeIgniter, ASP.NET) vagy a legelterjedtebb natív webes programnyelvek valamelyikét. A kutatás során kiderült, hogy megközelítőleg 8000 ilyen, egyedi fejlesztésű webhely van Magyarországon, ami az oldalak alig több, mint 4%-át teszi ki. Az EU-s mintában is hasonló adatokat találunk, itt a megvizsgált webhelyek 5.9%-a volt egyedi fejlesztésű. Ez az arány teljesen logikus, hiszen egy egyedi fejlesztésű weboldal kivitelezése jóval költségesebb, mint az úgynevezett “dobozos”, előre legyártott megoldások használata. Sok cégnek persze sem kerete, sem pedig valódi szüksége nincsen ilyen jellegű fejlesztésre, bár az tény, hogy az egyedi, zárt forráskódú fejlesztések sokkal nagyobb biztonságot és gördülékenyebb működést garantálnak. A népszerű open source tartalomkezelőkkel készült oldalakat ugyanis gyakrabban törik fel, ráadásul lassabbak és a funkcionalitásuk is korlátozottabb, így aki biztonságos és maximálisan személyre szabott weboldalt szeretne, annak mindenképp egyedi fejlesztésben érdemes gondolkodnia.

Végre kiderült, mennyi webáruház működik Magyarországon

Az ingyenes ECommerce rendszerek beazonosítását Wappalyzerrel végeztük, amely 133 különböző rendszert képes felismerni; ezek közül az itthon legelterjedtebbek előfordulását vizsgálták meg külön. Ebben a kutatásban 8738 dobozos webáruház-motort használó oldalt azonosítottunk Magyarországon, emellé jön a becslések szerint körülbelül 9000, bérelt felületen működő webshop (pl. Shoprenter, UNAS), illetve a nagyobb és ismertebb, egyedi fejlesztésű webáruházak, amelyek mintegy ezres nagyságrendben lehetnek jelen itthon. Így a fentieket összegezve elmondhatjuk, hogy körülbelül 19 000 webáruház van Magyarországon. A népszerűségi versenyt ezen a fronton is a WordPress nyeri, a beépíthető WooCommerce plugin itthon 64%-kal, világszinten pedig 55%-kal vezeti ezt a piacot. Cikksorozatunk következő részében azt járjuk majd körül, hogy hogyan teljesítenek a magyar weboldalak az EU-s webhelyekhez képest a felhasználói élmény szempontjából.